Az algáknak kedvez, a Balatont veszélyezteti a hosszas hőségHőhullámok idején elsőként az iszapos, sekély, gyorsan átmelegedő vizekben jelentkezik látványos kagyló- vagy halpusztulás, aminek oka, hogy ezekben a jobbára szerves anyagokkal erősen terhelt vizekben a melegben öngerjesztő folyamat indul be – ismertette a Zaol.hu-nak Beliczky Gábor, a keszthelyi Pannon Egyetem Georgikon Karának, a Georgikon Halkutatási Központnak a biológusa.
Ilyenkor a víz tárolt szervasanyag-készletét a baktériumok bontani kezdik, ez pedig oxigént von el a rendszerből. Az oxigénhiányos környezetben más káros gázok is keletkeznek, amelyek további veszélyt jelentenek az érzékeny vagy legyengült élőlényekre, majd az így elhullott szervezetek is bomlásnak indulnak, ami újabb adag oxigéntől fosztja meg a rendszert.
A strandolók mindezek nyomán olyan kellemetlenségeket érzékelhetnek, mint a kellemetlen szagú, zavaros víz, valamint a tóban megjelenő élettelen halak és kagylók gyakran már bomló tetemei.
A szerves anyagok jelenlétének szempontjából a Szigligeti- és Keszthelyi-öböl a legkiemelkedőbb, az elmúlt napokban például a keszthelyi parti sétány közelében és a strandokon Beliczky Gábor már meg is figyelte a kékalga virágzását. Ezekkel az a probléma, hogy bizonyos körülmények között egyes fajok emberekre és állatokra is veszélyes toxint termelhetnek.
Az algavirágzás jelei eleinte a neonzöld sávok és olajszerű foltok a vízfelszínen, később pedig az egész felszínt összefüggő neonzöld szín boríthatja, amikor már nem ajánlott a fürdőzés. A gyerekekre egyébként is érdemes figyelni, hogy ne igyanak a vízből, illetve az érzékeny bőrűek és a kisbabák jó, ha már az algavirágzás elején is kerülik a vizet. A kutyáknál is előfordulhat hányás, hasmenés, így számukra sem ideális ilyenkor a víz.
Felelős viselkedéssel a turisták is sokat tehetnek a megfelelő vízminőség elősegítéséért – így például fontos volna, hogy a horgászok kevés, jó minőségű etetőanyaggal, minél pontosabban etessenek, de a vízimadarak pékárukkal történő etetése is problémát jelent.
A biológus szerint az újonnan beállított magasabb vízszint elősegíti a Balaton vízminőségének javulását még a hőhullámok idején is, de az is nagyon fontos volna, hogy a tó természetes „szűrőegységeiként” funkcionáló nádasok is minél egészségesebbek maradjanak. Csakhogy sajnos napjainkban inkább az figyelhető meg, hogy ezek egyre kevésbé egységesek, és egyre kisebb a kiterjedésük.
