hirdetés
Belföld

Friss adatokat közöltek az iskolaérettség kérdéskörében

Az EMMI friss adatokat közölt azzal kapcsolatosan, hogy a 2019-ben hozott kormányrendeletet követően miként alakult a gyermekek iskolaérettségének megállapítása, s mennyire volt jellemző, hogy a szülők kérték gyermekeik későbbi iskolába kerülését.

Friss adatokat közöltek az iskolaérettség kérdéskörében
hirdetés

Összesen 16 480 tankötelezettségi halasztási kérelem érkezett be január 15-ig az Oktatási Hivatalhoz, melyeket már javarészt elbíráltak, s 96 százalékban helyt adtak a sülői kérésnek - írja a Blikk az EMMI közleményére hivatkozva. Így tehát összesen csak közel 660 halasztási kérelem volt, amelyet elutasítottak.

Szakértő kirendelésére az eljárások több mint felében, 53 százalékban volt szükség, s a fenti eseket leszámítva az Oktatási Hivatal lehetővé tette, hogy a gyermekek egy évvel tovább vegyenek részt az óvodai nevelésben.

Volt egyébként olyan szülő is, aki inkább korábban szerette volna iskolába adni a gyermekét - az OH a 237 ilyen irányú kérés nagy részének ugyancsak helyt adott, vagyis a 6. életévüket még nem betöltött gyermekek számára lehetővé tette a korai iskolakezdést.

Mint a lap felidézi, az Országgyűlés 2019-ben hozott döntést arról, hogy 2020. január 1-jétől csak a szülő vagy gyám kérelme alapján, szakmailag indokolt esetben maradhat a 6. életévét már betöltött gyermek az óvodai nevelésben, miközben megszabták azt is, hogy a 3. életévüket betöltött gyermekek csak legfeljebb egy évre kaphatnak felmentést az óvodába járás alól, amennyiben a Kormányhivatal ennek megfelelően dönt.

hirdetés

Az intézkedésektől azt várják, hogy javuljon az oktatás eredményessége, mivel felmérések szerint jobb tanulói teljesítményt képesek nyújtani általánosságban a három éven át óvodai nevelésben részesülő gyermekek, mint azok, akik ennél kevesebb ideig jártak ilyen intézménybe.

hirdetés

hirdetés

További híreink
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés