Hosszabb lesz a téli szünet és kormányzati igazgatási szünetet is elrendelnekIdén december 21-én kell utoljára iskolába menni és 2022. január 9-e lesz a szünetet követő első iskolai nap - közölte a miniszter, hozzátéve, ez a döntés is lehetővé teszi azt, hogy az energiával spóroljanak.
Szentkirályai Alexandra kormányszóvivő hozzátette: az őszi szünet "rovására" hosszabbodik meg a téli szünet.
Gulyás Gergely azt is bejelentette: ugyanebben az időszakban kormányzati igazgatási szünetet is el fognak rendelni. Ezekben a napokban kötelezően szabadságot kell kivenniük a kormányzati igazgatásban dolgozóknak, így jelentős spórolásra van mód a közigazgatás területén is - tette hozzá.
A Kormányinfó teljes tartalma:
A kormány kiemelten fontosnak tartja, hogy az emberek véleményét meghallgassa a szankciókról, hiszen ők szembesülnek azok következményeivel - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján, amelyen elhangzott az is: energiatakarékossági okokból - az őszi szünet terhére - hosszabb lesz a téli szünet az iskolákban és ezzel egyidejűleg kormányzati igazgatási szünetet is elrendelnek.
A tárcavezető hangsúlyozta: szerdai ülésen a kormány megtárgyalta a Fidesz-frakció nemzeti konzultációról szóló kezdeményezését, és annak elindításáról döntött. A következő napokban részletesen bemutatják a kérdéseket, a lebonyolítás pedig a szokásos módon történik: papíron és online formában - közölte.
Kifejtette: Európa ma egyedülállóan nehéz helyzetben van, a legnagyobb problémát az okozza, hogy a háború és a háborús szankciók miatt ugrásszerűen megnőttek az energiaárak, és Európában a családok, valamint a cégek szankciós felárat kénytelenek fizetni, ez pedig sokszor négy-ötszörös energiaszámlákat jelent.
Elmondta: Magyarország a legnagyobb támogatási programot biztosítja a lakosság számára, az átlagfogyasztás szintjéig sikerült fenntartani a korábbi árakat, átlagosan 181 ezer forintos támogatást adnak valamennyi háztartásnak. Ehhez hasonlóan nagy támogatási program Európában a lakosság számára sehol nincs - mutatott rá.
Kiemelte: amikor a szankciókról vita folyt, "Brüsszel azzal erőltette rá" azokat a tagállamokra, hogy azt ígérte, a szankciók jobban fognak fájni annak, akit szankcionálnak - azaz Oroszországnak -, mint azoknak, akik a szankciókat elfogadják. A másik fontos ígéret az volt, hogy a szankciók a háború végét közelebb hozzák - emlékeztetett.
Úgy értékelte, hogy ennek azonban éppen az ellenkezője igaz: "a szankciók lényegesen jobban fájnak Európának, mint Oroszországnak", sőt a rendkívül magas energiaárakon keresztül "mi pénzeljük Oroszországot". Oroszországnak olyan mértékű haszna van a szankciók által kiváltott magas energiaárakból, amelyhez hasonlóra soha az elmúlt 30 évben nem tett szert - magyarázta.
Megjegyezte: a szankciók a háború végét nem hozták közelebb, hanem láthatóan elhúzódó háborús konfliktusról van szó.
Gulyás Gergely szerint egyre több nyugati lapban is felmerül, hogy morális alapon sem fogadható el, hogy olyan döntéseket hoznak, amelyek leginkább Oroszországot segítik és juttatják plusz bevételekhez. Európa pedig rendkívül nehéz helyzetbe került, és a világgazdasági versenyben le fog szakadni, mert úgy kell versenyezniük az európai cégeknek, hogy három-négy-ötszörös áron tudják beszerezni az energiát - közölte. Hozzáfűzte: ez tehát Európának és a magyar gazdaságnak is "borzasztó terheket jelent".
A miniszter bejelentette: a kormány döntött arról, hogy a téli szünet hosszabb lesz az iskolákban, mint az elmúlt években megszokott volt: december 22-től január 8-ig fog tartani.
Idén december 21-én kell utoljára iskolába menni és 2022. január 9-e lesz a szünetet követő első iskolai nap - közölte a miniszter, hozzátéve, ez a döntés is lehetővé teszi azt, hogy spóroljanak az energiával.
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő hozzátette: az őszi szünet "rovására" hosszabbodik meg a téli szünet.
Gulyás Gergely azt is bejelentette: ugyanebben az időszakban kormányzati igazgatási szünetet is el fognak rendelni. Ezekben a napokban kötelezően szabadságot kell kivenniük a kormányzati igazgatásban dolgozóknak, így jelentős spórolásra van mód a közigazgatás területén is - tette hozzá.
A miniszter beszámolt arról is: a kormányülésen az önkormányzatokkal is foglalkoztak, mert a távhőhöz szükséges gázárak is ugrásszerűen megnőttek. Ez sokszor több mint tízszerese, de olyan is van, ahol húszszorosa az eddigi gázárnak, ami az önkormányzatoknak jelentős terhet okoz - mondta.
A kormány ezért Balla György országgyűlési képviselőt (Fidesz) felkérte, hogy miniszteri biztosként koordinálja a pénzügyi és a belügyi tárca, illetve a Technológiai és Ipari Minisztérium részvételével a tárgyalásokat az önkormányzatokkal, minden nagyobb önkormányzat vezetőjével üljön le, és a kisebb önkormányzatok számára is találjon olyan megoldást, amely lehetővé teszi, hogy a következő nagyon nehéz évet az önkormányzatok túl tudják élni.
Gulyás Gergely szerint ebben az évben az önkormányzatok nagy többsége a plusz költségeket még éppen a hosszú távú szerződések miatt ki tudja gazdálkodni, viszont a következő évben nyilvánvaló, hogy még nagyobb spórolásra és még emellett is kormányzati segítségre lesz szükség.
Hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy mindenkinek el kell fogadni egy olyan programot, ami a legnagyobb, racionálisan lehetséges kiadáscsökkentést az energetika területén megfogalmazza és előirányozza.
Jelezte: ha mindent megtesznek az önkormányzatok, akkor is lesznek olyanok, vagy talán azok lesznek többségben, akik segítségre szorulnak.
A miniszter cáfolta azokat a sajtóhíreket, miszerint kifizetési stopot rendelt el a kormány. Közlése szerint a kifizetéseket a Pénzügyminisztérium jóváhagyásával lehet teljesíteni.
A döntést azzal indokolta, hogy Magyarország elkötelezett az idei 4,9 százalékos költségvetési hiány tartása mellett.
Kijelentette: az országnak semmilyen fizetőképességi problémája nincs. Hektikus a világgazdasági környezet, ennek megfelelően vannak komoly árfolyammozgások, de a kormány mindent megtesz a költségvetési hiány tartása érdekében - mondta, jelezve: a magyar gazdaság kifejezetten jól teljesít, a fundamentumai erősek, a munkanélküliség növekedése sem indult el.
A csütörtökön rekordot döntő euró- és dollárárfolyammal kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy az árfolyampolitikáért a jegybank a felelős, a nemzeti bank pedig elkötelezett az árfolyam tartása és a gyors árfolyammozgások korrigálása mellett.
Szerinte gazdasági okai nincsenek az árfolyammozgásoknak.
Hangsúlyozta azt is: a kormány nem tárgyal a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) hitelfelvételről.
Jelezte: a kormányülésen abban maradtak, hogy az idei gazdasági folyamatok alapján a korábbi költségvetés minden nehézség ellenére fenntartható, ha minden jól megy, akkor a 4,9 százalékos hiány is tartható. Szerinte ez nagyon nagy teljesítmény, mert Európában nem lesz túl sok olyan állam, amely az eredeti hiánycélt képes lenne tartani.
A téli szünet őszi szünet rovására történő meghosszabbításáról kérdésre elmondta, még ma este megjelenik a tanévről szóló rendelet módosítása.
Gulyás Gergely a tervezett nyolcadik uniós szankciócsomag kapcsán azt mondta, Magyarország előre világossá tette, hogy ha energetikai szankciók vannak benne, nem tudja támogatni a csomagot.
A miniszter szerint itt az ideje, hogy Szlovákia is fellépjen a szankciók ellen.
Arról is kérdezték, mire alapozza a kormány azt az álláspontját, hogy a szankciók Európát sokkal jobban megviselik, mint Oroszországot, miközben Oroszországban recesszió van és az infláció 20-22 százalék is lehet. Gulyás Gergely kifejtette: az oroszok ma soha nem látott magas áron tudják értékesíteni a kőolajat, a földgázt, és ennek köszönhetően olyan bevételekre tesznek szert, amiről "soha nem is álmodtak". Ha a jövőre egyetlen fillérért sem értékesítenek földgázt és kőolajat, az idei bevételük ezt akkor is messze fedezné, eddig 158 milliárd dollárnyi hasznuk van - magyarázta.
A magyar kormány szerinte egyetlen egy dolgot állít, azt hogy az energiaárak Európában tönkreteszik a gazdaságot, nehéz helyzetbe hozzák a háztartásokat, és az államot is. "Az egyik oldalon az európai gazdaságot recesszióba döntjük. (...) Az oroszoknak pedig iszonyatos plusz bevételt biztosítunk, ha úgy tetszik finanszírozzuk a háborút. Miért jó ez?" - tette fel a kérdést.
Szerinte az orosz gazdaságnak a nagy bevételt mindig is az energiahordozók értékesítése jelentette, így ha ennek az ára fölmegy a tízszeresére, és ők a felét adják el, akkor még mindig ötször több pénzük van.
Elmondta azt is, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók kivezetése után már másnap a felére csökkenne az energiahordozók ára.
Arra felvetésre, miszerint a földgázra nem vonatkoznak az uniós szankciók, így ha eltörölnék azokat, mitől csökkenne a földgáz ára, Gulyás Gergely azt mondta, azért csökkenne, mert a földgáz és a kőolaj ára együtt mozog. Amikor bevezették a szankciókat, mind a kettő ára megemelkedett - magyarázta.
Közölte azt is: a közös uniós álláspontot osztva nem fogadják el az ukrajnai népszavazások eredményét.
A minisztert kérdezték Orbán Viktor hétfői parlamenti beszédének brüsszeli forrásokra vonatkozó részéről. Gulyás Gergely szerint a miniszterelnök pontosan fogalmazott, de sok helyen pontatlanul idézték. Orbán Viktor a helyreállítási alap hitel részéről beszélt, amit az energetikai fejlesztésekre megéri felvenni. De miután ez "tisztán hitel", ezért "ha nem onnan vesszük fel, felvesszük máshonnan". A Magyarországnak járó európai uniós pénzekről szóló tárgyalások jól állnak, "nincs okunk azt feltételezni, hogy Magyarország ne jutna hozzá teljes egészében a nekünk járó forrásokhoz". A hitel "más kérdés", azt máshonnan is fel tudja venni a Magyarország.
A miniszter szerint az Európai Bizottság megfogalmazta azokat a pontokat, amelyekben változást akart elérni, ez összességében nem volt teljesíthetetlen, ezért megállapodtak, és méltánytalan lenne azt feltételezni, hogy az uniós testület nem tartja magát ehhez.
Arról is beszélt, hogy a magyar baloldal mindent megtesz azért, hogy ne legyen megállapodás az EU-val, és így ne legyen pedagógus-béremelés se. Januártól 10 százalékos pedagógus-béremelés jön, és az unióval való megállapodástól függ a további emelés - magyarázta.
A magyar kormány abban érdekelt, hogy megállapodásra jusson az Európai Bizottsággal, és úgy látja, hogy ennek nincs akadálya - mondta a miniszter elutasítva azt a felvetést, hogy Magyarország is fontolgatja-e azt, mint Lengyelország, hogy kilépjen az EU világjárvány utáni helyreállítási programjából, ha nem kapja meg a forrásokat.
A pedagógussztrájkról azt mondta, a jogellenes akciókban a pedagógusoknak csak kis része vett részt. A jogszerű tiltakozás és a sztrájk lehetőségei is garantáltak Magyarországon, szemben például Németországgal - tette hozzá. Meglátása szerint a pedagógus szakszervezetek az ellenzékkel szolidárisak és mellettük tették le a garast a választási kampányban, a tanárok azonban az országgal szolidárisak, és ezért fejet kell hajtani előttük.
A rezsiszámlák MVM által előrehozott fizetési határidejével kapcsolatban közölte, az államnak tulajdonosi befolyása van a cégben, ezért késedelmi kamat nélkül október 15-ig elég lesz befizetni a számlákat. A következő számláknál visszatérnek az előző befizetési határidőhöz - tette hozzá.
Beszámolt arról, az összes minisztériumi épületet 18 fokig lehet felfűteni, és az egyetemek is spórolnak, de a kormány nem gondolkodik sehol sem négynapos oktatási, vagy munkahétben.
A tűzifaprogramról közölte, az erdőgazdaságok és az agrártárca azt vállalta, hogy a fűtési szezon kezdetére mindenkinek, aki fával kíván fűteni, biztosít tíz köbméter tűzifát.
Elmondta, a Pilisi Parkerdőnél vannak kisebb-nagyobb gondok, de azokat meg fogják tudni oldani.
Az a fontos, hogy november közepéig, végéig mindenki jusson hozzá a fához - mondta.
Kitért arra, hogy a nemzeti konzultáció október közepén indul. A kormány nagyon fontosnak tartja, hogy demokráciában két választás között is bevonják az embereket a döntéshozatalba és minden tagállamnak javasolják, hogy kérdezze meg az embereket a szankciókról, hiszen a demokrácia az EU fontos része - tette hozzá.
Kérdezték Gyurcsány Ferenc DK-elnök közelmúltbeli nyilatkozatáról, amit Gulyás Gergely úgy értékelt, hogy a baloldal igyekszik elterelni a figyelmet a tiltott, jogellenes külföldi pártfinanszírozásáról. Sose gondoltuk volna, hogy Magyarországon a baloldal "dollárbaloldal" lesz - fogalmazott, azt firtatva, vajon mit ígért a támogatásért cserébe a baloldal. A miniszter példátlan politikai botránynak nevezte az ügyet, ami szerinte egyértelműen jogellenes cselekedet volt, hiszen pártpolitikai kampányra külföldről pénzt elfogadni a rendszerváltás óta soha nem lehetett Magyarországon. A jogellenes magatartásnak pedig kell, hogy legyenek következményei.
A DK árnyékkormányával kapcsolatban azon véleményét is hangoztatta, senkinek sem lehet kétséges, hogy a Gyurcsány házaspár irányít a baloldalon. Az, hogy a baloldalon kiből mi lehet, azt Gyurcsány Ferenc mondja meg - mondta.
Az Északi Áramlat-vezeték megrongálásával összefüggésben nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, ugyanakkor nemzetközi vizsgálatot sürgetett. Elmondta, súlyos helyzetet idéz elő, ha vezeték nem működik. Szerinte Európa energiaellátása Oroszország nélkül ma nagyon nehezen biztosítható, a közép-európai térségben pedig egyáltalán nem biztosítható.
A miniszter hangsúlyozta, Magyarország energiaellátása továbbra is biztosított, a gáztározók töltöttsége 72 százalékos, a gazdaság és a háztartások működéséhez szükséges energiahordozók rendelkezésre állnak.
Szerinte a vezeték megrongálódása az alternatív lehetőségeket - például a Török Áramlatot - értékesebbé teszi.
A miniszter szerint a magyar kormány mozgásterét növelte, hogy Olaszországban a szövetségesei alakítanak kormányt. A konzervatív erők Európában kétszer annyi európai polgár felett gyakorolják a kormányzás jogát, mint az Európai Néppárt - mondta, hangot adva azon véleményének, hogy a választás nagy vesztese a néppárt.
Megjegyezte: az olasz szuperkupa Magyarországra hozataláról egyelőre nem tárgyalt a kormány.
Kérdésre beszélt arról is, hogy a kormány nem tervezi ársapka bevezetését az önkormányzatok rezsijének csökkentésére, mert ahhoz azt is meg kellene mondani, hogy ki fizeti a beszerzési ár és az ársapka közötti különbözetet, erre pedig az önkormányzatok egyelőre nem adtak választ. Azt is mondta, a "vége az lesz, hogy az államnak is segíteni kell", de mivel az önkormányzatok helyzete nagyon eltérő, a kormány szerdán arról döntött, hogy egyedileg tárgyal az önkormányzatokkal a segítségről. A kormány a lehetőségekhez mérten korrekt tárgyalásokra készül - tette hozzá.
Az uszodák téli nyitva tartásáról azt mondta, a sport- és közösségi létesítmények közül az uszodákat érinti a leginkább a rezsiárak növekedése, ezért minden uszodát nem fognak tudni nyitva tartani. A bezárásoknál két szempontot érdemes figyelembe enni, a földrajzi elhelyezkedést, tehát ha valahol két uszoda van közel egymáshoz, akkor az egyiket be lehet zárni, és azt, hogy hol biztosított a tömeg- és versenysport is.
Azt is mondta: vannak olyan stratégiai célok, amelyeket a jelenlegi helyzetben sem szabad feladni, ilyen a családtámogatási rendszer fenntartása, erre a jövő évi költségvetésben is jelentős forrást fordítanak. Hatékony eszköz lehet, hogy a 25 éves korig biztosított szja-mentesség meghosszabbodik, ha valaki gyermeket vállal - tette hozzá.
Arra kérdésre, hogy tervezi-e a kormány a közösségi média figyelésére alkalmas szoftver vásárlását, közölte, nincs ilyen szándék, az erről szóló sajtóhíreknek nincs alapjuk.
Az orosz-magyar kettős állampolgárokkal és az orosz mozgósítással kapcsolatos kérdésre válaszolva közölte, a kettős állampolgárság szabályozása világos, így aki Oroszországban van és orosz állampolgár is, illetve beleesik abba a körbe, ahonnan az oroszok toboroznak, akkor kaphat behívót, ha viszont Oroszország területén kívül van, akkor vagy nem kap, vagy ez egyszerűen nem hajtható végre.
Forrás: MTI
