Másfél év alatt több mint hatvan embert mentettek ki a Dunából a vízirendészet munkatársaiMindez annak a bemutatóval egybekötött sajtótájékoztatónak a során derült ki, amelyet július másodikán tartott a Duna-parton az Országos Mentőszolgálattal együttesen a Budapesti Rendőr-főkapitányság Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitánysága.
Az eseményen a rendőrök és a mentők bemutatták, hogyan emelik ki a vízből a bajba jutott embereket.
A police.hu oldalon megjelent közlemény szerint Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság járőrei tavaly, valamint az idei év eddigi időszakában a vízirendészeti, bűnügyi és balesetvizsgálati alapfeladataik ellátása mellett 63 esetben a vízből mentettek ki embereket.
Az eseményen Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője az MTI szerint ismertette, hogy amikor valaki a Dunába esik vagy ugrik, sokféle egészségi kockázattal számolhat, így például viszonylag hamar megkezdődik a szervezete lehűlése, s amennyiben ez súlyos sérülésekkel társul, akkor a folyamattal biztosan számolni kell. Gyógyszeres vagy alkoholos befolyásoltság esetén a kihűlés még gyorsabb lehet.
A mentés folyamatával kapcsolatban elmondta, hogy az izolációs takaróba csavart személyt a mentők buborékfóliára fektetik, ezzel segítve a testhőmérséklete helyreállását, majd pedig egy teljes test rögzítését lehetővé tévő hordágyra fektetik.
Ez utóbbira elmondása szerint azért van szükség, mert nem ismert, hogyan került a vízbe a kimentett, ami miatt potenciálisan súlyosan sérültnek tekintik. A bajba jutott számára oxigént is biztosítanak a szöveti oxigénellátás javításának céljából, s a mentőautóban melegített infúziót is bekötnek neki, hogy megállítsák a testhőmérséklet csökkenését.
A Mentőszolgálat szóvivője felhívta a figyelmet rá, hogy nagyon veszélyes esetekről van szó, és ha valaki például „buliból” vagy szórakozásból veti magát a vízbe, akár gercincsérülést vagy koponyasérülést is kockáztat a becsapódás ereje miatt.
Ráadásul a folyóban keletkező örvények akár olyanokat is lehúzhatnak, akik máskülönben stabilan tudnak úszni.
