hirdetés
Külföld

Meghalt II. Erzsébet brit királynő

    1. 08-án, 96 éves korában elhunyt II. Erzsébet brit királynő – egyike a brit történelem azon öt királyának, illetve királynőjének, akik 50 évnél tovább uralkodtak.
Meghalt II. Erzsébet brit királynő
hirdetés

II. Erzsébet királynő 1952. február hatodikán lépett trónra, ekkor mindössze huszonhat éves volt. Ezt követően 2015 szeptemberében átvette a brit monarchia uralkodási időtartamrekordját – üknagyanyja, Viktória ugyanis 81 éves korában bekövetkezett haláláig pontosan 23226 nap, 16 óra és 23 percet regnált. A kivételesen hosszú uralkodási idő mellett említésre érdemes lehet az is, sem Erzsébetről, sem Viktóriáról nem sejtették, hogy trónra kerülnek. Míg Viktória esetében erre azért került sor, mert apja bátyjai utód nélkül haltak meg, Erzsébet apja, Albert György yorki herceget (később: VI. György brit király) – aki V. György másodszülötte volt – bátyja, David távozását követően koronázták királlyá. II. Erzsébet emellett az első brit uralkodó volt, aki férjével – Fülöp herceggel – gyémántlakodalmukat ünnepelhette.

II. Erzsébet fiatalkora

Elizabeth Alexandra Mary Windsor 1926. április 21-én, Londonban született, ekkor harmadik volt az öröklési sorban apja, Albert yorki herceg (VI. György), valamint nagybátyja, VIII. Edvárd mögött. Május 29-én keresztelték meg a Buckingham-palota magánkápolnájában, első keresztnevét édesanyja, a másodikat apai dédanyja, Alexandra királyné, a harmadikat pedig apai nagyanyja, Mária királyné után kapta. Családja általában Lilibethnek hívta őt.

Erzsébet nagyapja, V. György 1936-ban halt meg, ekkor rövid időre VIII. Edvárd néven Dávid walesi herceg volt az uralkodó, ám hogy elvehesse a többszörösen elvált amerikai Wallis Simpsont, lemondott a koronáról. Ezután – mondhatni, váratlanul – került a trónra VI. György még abban az évben, s lépett elő Erzsébet első számú trónörökössé.

hirdetés

Apjával ellentétben így Erzsébet már tudatosan készült az uralkodásra, eleinte főként törtélemet, zenét, irodalmat, angol és francia nyelvet, később pedig jogot és vallástörténetet is tanult – utóbbit Canterbury érseke oktatta neki. Gyermekként Erzsébet különösen szerette a kutyákat és a lovakat – utóbbinak alighanem nagy volt a szerepe abban, hogy az úszás mellett a lovaglás fortélyait is remekül elsajátította.

Miután 1939 szeptemberében Anglia a második világháborúba lépett, az év karácsonyán Erzsébet és húga, Margit a norfolki Sandringham House-ba költöztek, rövid ideig a Royal Lodge-ban, majd öt évig Windsorban éltek. Erzsébet első, 1940-es rádiószereplésében a városokból evakuált gyerekeknek üzent, majd 1943-ban, első hivatalos szereplése alkalmával meglátogatta a gránátos gárdaezredet. Ekkor tizenhat éves volt. A rá következő évtől kezdődően már rendszeresen elkísérte a királyt és királynét belföldi útjaikra, 18 évesen pedig állami tanácsosnak nevezték ki, és egyre több nyilvános megjelenésére került sor.

1947-ben Fülöp görög herceggel szerelmi házasságot kötött, aki ekkor lemondott született címeiről, felvette a brit állampolgárságot és az anglikán hitet, apósától pedig az Edinburgh hercege címet kapta meg.

Uralkodása

Erzsébet 1952. február hatodikán lépett trónra, az eseményt világszerte élőben közvetítették a televíziók. Mi több, ez volt az első olyan esemény, amiről ez elmondható volt. Hosszú uralkodása ideje alatt számos emlékezetes esemény történt a világban, ilyen volt egyebek mellett a Berlini fal leomlása, az első ember Holdra lépése, valamint az első női miniszterelnök, Margaret Thatcher beiktatása. Idő közben nagyot változott a hétköznapi élet is: míg Erzsébet trónra lépése az első világszerte a televízióban közvetített esemény volt, az utóbbi években már a Twitteren és Instagramon is megosztották az uralkodócsaládot érintő kisebb-nagyobb híreket a nyilvánossággal. II. Erzsébet a Nemzetközösség valamennyi tagállamába elutazott, s emellett is több mint száztíz országban járt – 1993-ban Magyarországon is. Az évek során 100 ezernél is több táviratot küldött a századik születésnapjukat betöltő állampolgároknak, és nem feledkezett meg a gyémántlakodalmukat ünneplő házastársakról sem, akiknek további majdnem 300 ezret továbbítottak.

Uralkodása első évtizedében látogatást tett Norvégiában, Svédországban, Portugáliában, Hollandiában, az Egyesült Államokban, Dániában és Franciaországban is, és már 1952-ben elmondta első, azóta már hagyománnyá vált karácsonyi beszédét a rádióban. 1957-ben miniszterelnöknek nevezte ki Harold Macmillant. Első miniszterelnöke egyébként Winston Churchill, utolsó pedig XX volt.

Regnálása második évtizedében több újítással is próbálkozott, így például az uralkodói látogatások informálisabbá váltak, sőt, a városi séta alkalmával is alkalma nyílt a királynőnek viszonylag sok emberrel találkozni. Már 1962-ben megnyílt a Buckingham-palota képcsarnoka is, amely lehetővé tette a királyi gyűjtemény bemutatását. Macmillan nyugdíjazása után, a leköszönő miniszterelnök tanácsát követve Erzsébet a konzervatív párt vezetőjét, Alex-Douglas Home-ot nevezte ki miniszterelnöknek, amely döntését azonban nagy vita kísérte. Ennek nyomán 1965-ben új választási eljárást jelentett be a konzervatív párt. Több nagy fontosságú látogatásra is sor került – egyrészt a királynő 52 év után az első brit uralkodóként német földre lépett, s Berlinben járva megtekintette a berlini falat, másrészt pedig fogadta a japán császárt, aki 1971-ben a második világháború óta az első hivatalos látogatását tette az országban. Még ebben az évtizedben hivatalosan a trón örökösének nyilvánították Károly herceget.

Az 1972 és 1981 közötti időszakban újabb mozgalmas évek következtek II. Erzsébet számára, 1974-ben például ausztráliai útját szakította meg az Angliában kiírt rendkívüli választás miatt. (Ekkor a választásokat követően egy pártnak sem volt abszolút többsége, s végül megegyezés hiányában Harold Wilson tért vissza miniszterelnökként.) A királynő ebben az időszakban két évfordulót is ünnepelt – amelyek egyike uralkodásának 25. jubileuma, a másik pedig Fülöp herceggel kötött házasságuk ugyancsak 25. évfordulója volt. 1977-ben látott napvilágot a királynő első unokája, Anna hercegnő fia, Peter Phillips – akinek azonban, mivel apja nem nemesi származású, nincs brit nemesi címe. 1979-ben fogadta az Egyesült Királyság első női miniszterelnökét, Margaret Thatchert a Buckingham-palotában a királynő. Ebben az évtizedben is több kiemelkedő fontosságú látogatást tett: 1972-ben Jugoszláviába, később Hongkongba, 1975-ben Japánba, majd 1979-ben az első brit uralkodóként a Közel-Keletre is utazást tett. 1980-ban a Vatikánban látogatta meg II. János Pál pápát.

Erzsébet uralkodása negyedik évtizedének első évében, 1982-ben az Egyesült Királyság és Argentína között kirobbant, és megközelítőleg két hónap alatt lezajlott a Falkland-szigeteki háború. A háborúban a királynő fia, András herceg egy Sea King helikopter pilótájaként szolgált. Még 1982-ben történelmi jelentőségű látogatást tett II. János Pál pápa Angliában – hasonlóra azt megelőzően 450 éven át nem volt példa. A pápát az anglikán egyház fejeként II. Erzsébet a Buckingham-palotában fogadta. 1983-ban II. Erzsébet megnyitotta a jamaicai parlamentet, miután 21 évvel korábban kikiáltották az ország függetlenségét. 1991 januárjában az ENSZ koalíció részeként a Perzsa-öbölhöz vonultak a brit erők, hogy közreműködjenek a Kuvaitot megszálló iraki sereg kiűzésében. Ebben az évtizedben született meg Károly herceg két fia, valamint András herceg két lánya is.

Az 1992-től 2001-ig tartó időszakban Erzsébet királynő újabb jelentős látogatásokat tett, köztük a keleti blokk országaiba, így 1993-ban Magyarországra, 1994-ben Oroszországba, és 1996-ban Lengyelországba is. 1992-ben egy tűzeset miatt a windsori kastély restaurálási munkálatait részben azzal fedezték, hogy 1993 nyarán megnyitották a nyilvánosság előtt a Buckingham-palota egyes szobáit. Ezt az – akkor elsőként – bevezetett szokást azóta is felelevenítik évente. 1997 augusztusában meghalt a nem sokkal korábban elvált Diana hercegné, akinek temetése előtt Erzsébet királynő beszédet mondott. Ugyancsak 1997-ben Erzsébet és Fülöp herceg aranylakodalmukat ünnepelték. Mindezek után említésre érdemes lehet, hogy 1999-ben – az egyedüli alkalommal – élt a királynő hozzájárulásának elutasítása jogával, amikor elutasította, hogy fegyveres erőkkel lépjenek fel Irak ellen.

Erzsébet uralkodása hatodik évtizedének kezdetében, 2002 februárjában meghalt a királynő húga, Margit hercegnő, valamint március 30-án édesanyjuk, Erzsébet királyné is. A szomorú eseményeket követően még ugyancsak 2002-ben ünnepelte II. Erzsébet uralkodásának 50. évfordulóját, ekkor már a második leghosszabban regnáló uralkodó volt. Nyolcvanadik születésnapját négy évvel később, nyilvános sétával ünnepelte, valamint egy ebéddel, amelyre olyan emberek kaptak meghívást, akik vele egy napon ünnepelték nyolcvanadik születésnapjukat. II. Erzsébet 2007 novemberében, a brit uralkodók közt elsőként, gyémántlakodalmát ünnepelte Fülöp herceggel. Ez tulajdonképpen a 60. házassági évfordulót jelzi. Barack Obama amerikai elnököt és feleségét, Michelle Obamát 2009-ben a Buckingham-palotában fogadták. 2011. április 29-én kötött házasságot a királynő unokája, Vilmos herceg Kate Middletonnal.

A következő évek sem teltek tétlenül: 2012-ben ünnepelte Erzsébet királynő a gyémántjubileumát, amelyet pazar ünnepség kísért, majd 2015-ben a leghosszabb ideig regnáló brit uralkodó lett. 1976-ban megnyitotta a Londoni olimpiát, amivel az első olyan államfő lett, aki két különböző országban két olimpiát nyitott meg. (Az elsőt Montrealban, 1976-ban.)

II. Erzsébet a kultúrában

Több film, könyv is feldolgozta valamilyen módon II. Erzsébet brit királynő életét és tevékenységét – a filmdrámáktól kezdve a dokumentumfilmeken át egészen a mesekönyvekig szinte mindenféle művel találkozhatunk.

Érdekesség, hogy a királynő a 2012-es, londoni nyári olimpia rövidfilmjében is szerepelt a James Bondot alakító Daniel Craig mellett. Ugyanebben a rövidfilmben két corgi kutyája is feltűnt. 2013-ban a Brit Film- és Televíziós Akadémia (BAFTA) tiszteletbeli elismerésével tüntette ki a királynőt a brit filmgyártás támogatásáért, s „a legemlékezetesebb eddigi Bond-lánynak” nevezték őt a díjátadón.

Ugyancsak érdekes lehet, hogy 2016-ban „The Birthday Crown”, vagyis „A születésnapi korona” címmel jelent meg egy színes illusztrációkkal teli gyermekkönyv, amelynek főszereplője II. Erzsébet és két corgija volt. A GoodReads listája szerint közel hatvan olyan, részben életrajzi kötet jelent meg, amely feldolgozza II. Erzsébet életének bizonyos időszakait, illetve aspektusait, de filmekből sem akad éppenséggel hiány.

Utóbbiak között említhetjük a The Coronation című dokumentumfilmet, a Her Majesty című családi filmet, az A Queen Is Crowned című dokumentumfilmet, a 2016-os Elizabeth at 90: A Family Tribute című dokumentumfilmet, a 2006-os The Queen című filmet, valamint az azonos című televíziós sorozatot, a Royal Journey című kanadai dokumentumfilmet, valamint a Willi und die Windzors című vígjátékot is. II. Erzsébet az édesapja életét bemutató A király beszéde című filmet egy magánvetítés során tekintette meg, és a filmdráma készítőinek örömére élvezetesnek és meghatónak találta.

Ami a zenét illeti, elsősorban csak utalásokkal találkozhatunk – egyebek mellett a The Beatles Her Majesty című számában, ahol mindazonáltal inkább semleges hangvételben szólnak a királynőről, mintsem elismerően.

Természetesen a képzőművészek közt is akadtak, akiket a királyi család, és mindenek előtt II. Erzsébet személye megihletett, így mások mellett Andy Warhol is megalkotta a maga Queen Elizabeth II című portréját.

A világ egyik legdrágább, és a maga 100 kilogrammos súlyával legnagyobb aranyérméjén – a Big Maple Leaf-en – is II. Erzsébet arcképe szerepel az egyik oldalon. A 2007-ben a kanadai királyi pénzverdében készült érme másik oldalán juharlevelek láthatóak. A 2017-ben ellopott, s ezzel együtt eltűnt érme újabb különlegessége, hogy 1000 egységnyi tömegében 999,99 egységnyi színaranyat tartalmazott, amivel egyben a világ egyik legtisztább arany érméje is volt.

Az előbbieken felül közterek, szigetek, hidak, utak, földrajzi helyek és épületek sokasága is viseli II. Erzsébet nevét, így például kórházak, könyvtárak, egyetemi épületek, egy katonai múzeum, gátak és víztározók, sportcentrumok, egy stadion, iskolák és parkok is – nemcsak az Egyesült Királyságban, de többek között Új-Zélandon, Hongkongban, a Fidzsi-szigeteken, Kanadában, Ausztráliában, Nigériában, Sierra Leonéban, a Dél-afrikai Köztársaságban, Trinidad és Tobago szigetein, Barbadoson, Chilében, Zimbabwéban, Ugandában, a Saint Vincent és a Grenadine-szigeteken és a Kajmán-szigeteken is.

A kertészet szerelmesei számára ugyancsak érdekes lehet, hogy egy rózsaszín, floribunda típusú rózsafajta – a Queen Elizabeth II – is a királynőről kapta a nevét.

Azt hihetnénk, talán a gasztronómiát elkerülte az efféle névadási trend, de ez nincs így: egyfelől a Constance Spry és Rosemary Hume szakácsok által Erzsébet koronázásának bankettjére megalkotott fűszeres-krémes, jellegzetes sárga színű „coronation chicken” nevű fogás is a nagy esemény után kapta a nevét, másfelől pedig ugyancsak a koronázásra alkották meg először a kókuszos „Queen Elizabeth cake” nevű desszertet is.

II. Erzsébet kedvelt időtöltései, érdekességek

Ahogyan mindannyiunknak, úgy II. Erzsébetnek is gyermekkora óta voltak kedvelt hobbijai, sőt, kedvenc zenéi is. Utóbbiakat a királynő fel is sorolta egyszer – a nagyrészt musical-betétdalokat, hagyományos zsoltárokat és klasszikusokat tartalmazó tízes listán elsőként szerepelt az "Oklahoma!", másodikként pedig az "Anything You Can Do” című musical-dal is. A többi „kedvencéről” szólva is bőven találunk pletykákat és megbízhatónak tűnő információkat is – így például a Los Angeles Times egy 2017-es cikke szerint Erzsébet kedvenc itala a Dubonnet & gin volt, amellett pedig a tea, a pezsgő és a bor is kedvencei közé tartozott. Erzsébet állítólag rajongott Dick Francis zsoké és krimiíró történeteiért is, másik kedvence pedig Agatha Christie volt. Az At home with the Queen c. könyv szerzője szerint Erzsébet kedvelte a Downton Abbey című drámasorozatot is, különösen pedig azt, amikor kifigyelte benne a hibákat és bakikat. A királynő a labdarúgás eseményeit is szívesen követte – állítólag Arsenal-rajongó volt. Ugyancsak kedvelt hobbija volt a galambversenyeztetés.

Hogy a kutyákat és a lovakat gyermekkorától kezdve nagyon szerette, tulajdonképpen soha nem volt titok. Az ebeket illetően különösen a corgikhoz vonzódott – első saját corgiját, Susant tizennyolcadik születésnapjára kapta, ennek a kutyának az utolsó, a királynőnél élő leszármazottja 2018 áprilisában pusztult el. A majdnem tizenöt éves Willow-t rákos betegsége miatt kellett elaltatni, ami állítólag nagyon megviselte a királynőt. Akadt olyan időszak – egészen pontosan 1952-ben –, amikor az uralkodó tulajdonában lévő különböző helyszíneken több mint harminc corgi élt. A család első, Dookie nevű corgija 1933-ban került hozzájuk. Az ifjú Erzsébet egy másik kedvenc corgija ez idő tájt egy Jane nevű szuka kutyus volt. A corgik mellett a királynőnek úgynevezett „dorgijai” is voltak – ez a tacskó és a corgi keresztezését jelenti.

A kutyák mellett egy elefántot, két óriásteknőst, egy jaguárt és egy lajhárpárt is kapott: ezeket más országok vezetői ajánlották fel ajándékként. Az állatokat a Londoni Állatkertben szállásolták el.

Erzsébet fiatal kora óta rajongott a lovakért és lovaglásért is, majd a lovaglás egyike maradt legáltalánosabb és legkedveltebb szabadidős tevékenységeinek még a későbbi években is. Különösen nagy érdeklődést mutatott a telivérek tenyésztése és a lóversenyzés iránt. Erzsébet első, Peggy nevű shetland póniját négy éves korában kapta, de csak hat évesen ült először a hátára. Innentől viszont nem volt megállás – hiszen tizennyolc éves korára már igen jó lovas vált belőle. Több alkalommal ünnepségeken is lóháton vett részt. Több kiemelkedő származású és teljesítményű ló is a királynő tulajdonában volt, így Pall Mall, Estimate, Highclere, Hopeful Venture, Magna Carta, Canisbay, Carrozza és Doutelle, továbbá három lóverseny is II. Erzsébetről kapta a nevét. Nemcsak a telivérek, de a pónik tenyésztésében is szerepelt vállalt: a shetland pónik mellett fell pónikat és highland pónikat is tenyésztett különböző birtokain. A highland póni esetében, amely egy őshonos skót lófajta, részben a fajta megőrzése volt a cél, ami például a shetland esetében – a világ alighanem legszélesebb körben elterjedt pónijáról lévén szó – aligha tartozott a főbb célok közé.

A királynő természetesen nem kizárólag lóháton közlekedett – érdekesség, hogy ő volt az egyedüli személy, aki tulajdonképpen napjainkig volán mögé ülhetett anélkül, hogy jogosítványt kellett volna szereznie.

Ráadásul nemcsak az autóvezetéssel boldogult jól, de a technológia fejlődése sem fogadta felkészületlenül a királynőt, aki első e-mail üzenetét 1976-ban küldte. Vagyis jóval előbb, mint a legtöbbünk… A karácsonyi képeslapok küldésébe még korábban belekezdett, és persze aligha akadnak sokan, akik a több mint 50 ezer elküldött példányos teljesítményével felvehetnék a versenyt.

Erzsébet a Bruton Street 17. szám alatti lakásban született, amelyet a II. világháborúban bombatámadás ért – és amely ma egy menő, Hakkasan nevű kínai étterem. Ha pedig már ingatlanokról esett szó: első otthonát hat évesen tudhatta magáénak az ifjú Erzsébet, amikor is a walesi emberek megajándékozták őt az Y Bwthyn Bach nevű házzal.

Erzsébet királynő, bármilyen ismert volt is szerte a világon, néha azért észrevétlen tudott maradni… Egy alkalommal például állítólag amerikai turistákkal találkozott egy kisebb skóciai utazása során, majd, mikor arról kérdezték, a környéken él-e, ő azt felelte, van a közelben egy háza. Ezután újabb kérdést szegeztek neki – azt, hogy találkozott-e már a királynővel. Erre válaszul Erzsébet a testőrére mutatott, és csak annyit mondott: „Én még nem, de ő már igen”.

Ugyancsak említésre érdemes II. Erzsébettel kapcsolatban, hogy magyar felmenője is volt egyik ükanyja, Rhédey Klaudia erdélyi grófnő személyében. Ő Erzsébet apai nagyanyjának apai nagyanyja volt.


hirdetés

További híreink
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés