Öt japán bálnavadász hajó indult útjára a vitatott bálnavadászatraA bálnavadász hajóknak összesen 227 cet elfogására van engedélyük az év vége előtt. Előzőleg 1986-ban vetettek véget a kereskedelmi célú bálnavadászatnak Japánban, ám ezzel még koránt sem ért véget a bálnák elpusztítása, hiszen az állatokat – az ország állítása szerint – kutatási célokra vadászták éveken át.
Mivel Japán nemrégiben kilépett a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból (IWC), ezért annak szabályai sem vonatkoznak rá többé. A szervezet tagjai megállapodtak egy hatékony, a bálnavadászatot érintő tilalomban, ám Japán már régóta érvel amellett, hogy a bálnákat lehetséges volna fenntartható módon vadászni – írja a BBC hírportálja.
Ebben az évben a japán halászati minisztérium legfeljebb 50 csukabálna, legfeljebb 150 trópusi válna, illetve legfeljebb 25 tőkebálna elejtéséhez járult hozzá. A minisztérium vezetője, Shigeto Hase elmondta, hogy szerte az országban már nagyon várakoztak a bálnavadászok arra, hogy ismét lehetővé váljon a kereskedelmi célú bálnavadászat. A miniszter szerint a bálnavadászat felélesztése biztosítja, hogy ezt a kultúrát és életmódot a következő generációnak is át tudják adni.
Az IUCN Vörös listáján a csukabálna és a trópusi bálna nem szerepel fenyegetettként, ám a tőkebálna veszélyeztetett faj, s a populációk egyedszáma is egyre csökken. Több civil szervezet, így a Greenpeace és a Sea Shepherd is bírálják a japán bálnavadászat ismételt bevezetését, egyelőre azonban nincsen konkrét tervük arra, hogy fellépjenek ez ellen.
Más bálnavadász nemzetekhez hasonlóak Japán is azzal érvel, hogy a bálnák vadászata és fogyasztása a kultúrája része. Ezzel szemben – noha akadnak tengerparti közösségek, amelyek már évszázadok óta fogyasztanak bálnát – a bálnák fogyasztása csupán a második világháborút követően vált országosan elterjedtté, amikor is híján voltak más élelmiszerforrásoknak.
