A barlangrajzot sötét vörösokker pigmenttel festették, s egy életnagyságú celebeszi disznót ábrázol egy történetet elmesélő narratíva keretében - derül ki a BBC cikkéből.
A rajzot egy bizonyos Leang Tedongnge nevű barlangban találták meg, amely Celebesz szigetének egy eldugott helyen lévő völgyében található. A lelet révén a tudósok a legkorábbi bizonyítékára leltek az emberi jelenlétnek a régióban.
„Az emberek, akik készítették (a barlangrajzot) teljesen modernek voltak, éppen olyanok, mint mi, s megvolt minden kapacitásuk és eszközük, hogy bármilyen festményt készítsenek, amelyhez kedvük volt”
– fogalmazott Maxime Aubert, a tanulmány egyik szerzője, aki a leletek kormeghatározásának egy szakértője.
Az ő becslése és számításai szerint – amelyeket a barlangrajz tetején kialakult lerakódás, valamint az uránium-izotópok meghatározásával tett meg – az ősi alkotás mintegy 45 500 éve készült.
A tanulmányban szereplő leírás szerint a barlangrajz, amely 136 centiméter hosszú és 54 centiméter magas, egy celebeszi disznót ábrázol annak a hímekre jellegzetes szarvszerű feji képződéményeivel. Emellett két emberi kéznyom is látható az állat háta felett, s noha a festmény többi része már javarészt lekopott, feltételezik, hogy két másik disznó is szerepelt még a rajzon, a megmaradt figurával szemben elhelyezkedve.
Ezek alapján tehát egy olyan jelenetet festhettek a falra több tízezer éve, amelyen ez a harmadik disznó két másiknak a küzdelmét vagy másféle találkozását figyeli éppen.
Mivel a képhez feltehetőleg nyálukat és kezüket is használták annak készítői, így a kutatók remélik, hogy sikerül DNS- és nyálmintát is szerezniük a helyszínről.
Noha ez a legkorábbi ismert állatábrázolás barlangfalon, Dél-Afrikában egy ennél is régebbi, 73 ezer éves egyszerű sematikus rajzot már találtak, tehát összességében nem beszélhetünk a világ legősibb festményéről.