hirdetés
TechTud

A patkányok, hacsak tehetik, nem bántják egymást

hirdetés
A legtöbb – egészséges – emberben rossz érzést kelt az, ha más embereknek fájdalmat okoznak, egyes erőszakos, antiszociális egyének esetében azonban ez nem figyelhető meg, s jelenleg nem is igazán ismert az orvostudomány előtt, hogy miként lehetne kezelni a mások bántásának kerülésére nem törekvő, agresszív, pszichopátiás személyeket. A patkányoknál azonban az emberek többségéhez hasonlóan ugyancsak megfigyelhető az, hogy lehetőleg elkerülik fajtársuk bántását, így őket vizsgálták a Holland Neurológiai Intézet (NIN) kutatói, akik az eredményeiket a Current Biology nevű lapban publikálták.
Patkányok
A patkányoknál ugyanaz az agyi terület felelhet a mások bántásának elkerüléséért, mint az ember esetében (Forrás: pixabay.com / sipa)
hirdetés

A kutatók szerint a hím és nőstény patkányoknál is megfigyelhető, hogy kerülik a másik egyedek bántását, s ez a jelenség ugyanahhoz az agyi területhez köthető, mint az emberek esetében az empátia. Ez tehát arra engedhet következtetni, hogy a mások bántásának elkerülése, mint jellegzetesség, igen szervesen része az emberi biológiának is. Egyúttal viszont talán a pszichiátriai kutatások során is hasznát vehetik a patkányok megfigyelésével nyert információknak.

Noha az emberek szeretik azt hinni, hogy csak nekünk vannak érzelmeink, s az állatok kizárólag a túlélésükért – esetleg utódaik túléléséért – küzdenek, a kutatók utána akartak járni annak, hogy vajon ez tényleg igaz-e. Ennek során egy kísérletben a patkányok elé két szerkezetet tettek, amelyeket megnyomva az állatok „cukorkát” (vagyis szukrózos tápot) kaptak. 

hirdetés

Miután a patkányokban már kialakult a preferencia az egyik szerkezet iránt, a kutatók úgy módosították a szituációt, hogy amennyiben a patkány az általa „megkedvelt” szerkezetet nyomta meg, úgy a szomszédos patkány fájdalmas elektromos ingerben részesült – aminek hatására ez utóbbi állat nyilván valóan hangos visítással fejezte ki nemtetszését. 

A patkányok önként felhagytak a kedvenc szerkezetük használatával, amint rájöttek, hogy a cukorkát ilyen esetben a szomszédjuknak okozott fájdalom árán szerezhetik csak meg, s ez igaz volt akkor is, ha a két patkány előzőleg még csak nem is látta egymást, vagyis teljesen idegenek voltak.  

Dr. Julen Hernandez-Lallement, a NIN kutatója, egyúttal a tanulmány vezető szerzője megjegyezte, hogy a patkányok tehát az emberekhez hasonlóan rossz élménynek élik meg azt, ha más egyedeknek fájdalmat okoznak. 

Hogy megtudják, mennyiben hasonlít a patkányoknál megfigyelt jellegzetesség ahhoz, amit az emberek éreznek, az állatok agyát is vizsgálat alá vetették. Az embereknél a két agyfélteke között egy meghatározott agyterületen lehet nagyobb aktivitást megfigyelni, amikor másokkal szemben empátiát éreznek a fájdalmuk láttán. A kutatás szerint a patkányokban ugyanazon agyterület tükörneuronjai voltak aktívak, mint hasonló esetben az embernél is. Ezek azok az idegsejtek, amelyek az állat saját fájdalomérzékelő neuronjaihoz kötik az észlelt, a másik állat által átélt fájdalmat. 

Továbblépve: amikor az adott agyi területen helyi aneszteziológiai szerrel kezelték a patkányokat, azok többé nem hagytak fel a kedvenc szerkezetük használatával még akkor sem, ha ezzel a másik patkánynak fájdalmat okoztak. 

Azt természetesen nem lehet megállapítani, hogy vajon csak „idegesíti” a patkányokat, hogy észlelik a másik egyed fájdalmát, vagy valóságosan együtt is éreznek-e vele, de a lényeg, hogy bármilyen indítékkal is hagynak fel a másoknak való fájdalomokozással, az őket vezérlő mechanizmus gátat szab az antiszociális, másoknak ártó viselkedésnek. A kutatók szerint megfigyeléseik akár az erőszakos, pszichopátiás személyek kezelésére szolgáló terápiák kidolgozásában is hasznosak lehetnek. 

(Phys.org)


hirdetés

További híreink
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Minden Percben

Minden Percben | Mert minden perc érdekes © 2019