A hiúz, a gólyatöcs, a vörösszárnyú keszeg és a foltos szalamandra 2019-ben az év állataiAz idei évben az év hala a vörösszárnyú keszeg, az év madara a gólyatöcs, az év kétéltűje a foltos szalamandra, az év emlőse pedig az eurázsiai hiúz lett, amely fajokat alább egy kicsit részletesebben is bemutatunk.
Eurázsiai hiúz
Az Agrárminisztérium kezdeményezte Vadonleső program 2014 óta választja meg évről évre az év emlősét a hazánkban őshonos fajok közül, s ezáltal elősegíti az adott faj megismerését és hatékonyabb védelmét. 2019-ben a választás az eurázsiai hiúzra, hazánk erdeinek igen ritka és nagyon rejtett életmódon folytató ragadozójára esett a választás.
Az eurázsiai hiúz, ahogyan arra nevéből is következtethetünk, Eurázsia erdeiben él, legnagyobb számban Észak-Európában és Szibériában fordul elő. Hazánkban jelenleg az Aggteleki Nemzeti Parkban található néhány egyed, ám az országban 2012-ben mindössze megközelítőleg tíz hiúz jelenlétére következtettek a szakemberek.
Az igen ritkán megpillantható, rejtett életmódot folytató macskaféle nemcsak hazánkból, de Nyugat- és Közép-Európa nagy részéből jóformán eltűnt, amiben az orvvadászatnak is nagy a szerepe, ugyanakkor fontos tényező az is, hogy ezeknek a ragadozóknak nagy kiterjedésű, valóban háborítatlan erdőkre van szüksége.
Az eurázsiai hiúz hazánkban fokozottan védett, eszmei értéke 500 000 forint.
Eurázsiai hiúz (By Aconcagua (talk) - Own work, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=6358217))
Foltos szalamandra
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya ebben az évben a tetszetős megjelenésű foltos szalamandrát választotta az év kétéltűjének, amely fajt a lárvák kifejlődéséhez szükséges tiszta vizű források, lassú folyású patakok számának fogyatkozása, továbbá a szalamandraevő kitridgomba jelenti. Utóbbi a kétéltűek globális kereskedelmén keresztül jutott el Európába, s Magyarországon eddig nem jelent meg.
Az állatot a túrázók is viszonylag gyakran láthatják, jellemző élőhelyén – az Északi-középhegységben a Börzsönytől a Zemplénig, 200-300 méteres tengerszinttől felfelé –, s könnyen fel is ismerhetik, hiszen a kétéltű hasa többnyire szürke, a háta és oldala pedig fényes fekete, feltűnő sárgás foltokkal tarkítva.
A foltos szalamandra hazánkban védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.
Foltos szalamandra (Forrás: pixabay.com / Sonja Rieck)
Gólyatöcs
Ugyancsak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kezdeményezésére választották meg tavaly a 2019-es év madarát, amely a gólyatöcs, avagy székigólya lett.
Ez a karcsú, igazán tetszetős megjelenésű madár nem véletlenül kapta a nevét, hiszen hosszú lábai és csőre, valamint fekete-fehér tollazata miatt a gólyára emlékeztethet minket. A gólyatöcs öt alfaja az Antarktisz kivételével minden kontinensen előfordul, s jellemzően vízi rovarokkal és más gerinctelenekkel, elsősorban alacsonyabb rendű rákokkal táplálkoznak.
Magyarországra március-áprilisban érkeznek meg Afrikából, majd augusztusban már jellemzően el is hagyják az országot. Hazai előfordulása a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon jellemző, ahol egyedei a sekély szikes tavakban és öntésterületeken gázolva táplálkoznak, s a kiemelkedő szárazulatokon költenek. Magyarországon a faj rendszeres fészkelő, évi 200-1000 körül alakul a költőpárok száma.
A gólyatöcs hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 ezer forint.
Gólyatöcs (Készítette: Pellinger Attila a(z) magyar Wikipédia-ról - Áthozva a hu.wikipedia projektből a Commonsba., CC BY 3.0,https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=33534691))
Vörösszárnyú keszeg
A Magyar Haltani Társaság közönségszavazásán ez alkalommal vörösszárnyú keszegre érkezett a legtöbb szavazat, így ez a faj lett hazánkban az év hala.
Ez a fölfelé nyíló szájáról és vöröses úszóiról könnyedén felismerhető, őshonos halunk a sekély, növényzetben gazdag állóvizekben él, de kisebb számban a lassú folyóvizekben is előfordul, és hazánkban csak a hegyi patakokban és a kifejezetten gyors folyószakaszokban nem találkozhatunk vele. Jellemzően fonalas algákkal, fiatal növényi hajtásokkal és magvakkal táplálkozik.
Vörösszárnyú keszeg (By Хомелка - Own work, CC BY-SA 3.0,https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=25958628))
