A közlemĂ©nyben azt Ărták: a szakmai szervezetek "sorozatos figyelmeztetĂ©seit követĹ‘en az energiaválság a gyakorlatban is megmutatta", hogy EurĂłpának szĂĽksĂ©ge van atomerĹ‘művekre, mert azok megbĂzhatĂł, olcsĂł Ă©s alacsony károsanyag-kibocsátásĂş energiát kĂ©pesek biztosĂtani a sĂşlyos kapacitáshiánnyal kĂĽzdĹ‘ kontinensen.
Ăšgy fogalmaztak, hogy "a nyugati politikai elit egy rĂ©sze azonban továbbra is ragaszkodik ideolĂłgiavezĂ©relt, atomenergia-ellenes álláspontjához; a meglĂ©vĹ‘ erĹ‘művek bezárását sĂĽrgeti, Ă©s akadályozza az Ăşj beruházások indĂtását".
Ugyanakkor az elmĂşlt egy Ă©vben jelentĹ‘s mĂ©rtĂ©kben felgyorsult az eurĂłpai közvĂ©lemĂ©ny elmozdulása a nukleáris energia támogatásának irányába. Az atompártiak aránya - akik szerint a technolĂłgiával nagyon sok vagy sok energiát kellene előállĂtani - 26 százalĂ©krĂłl 40 százalĂ©kra nĹ‘tt. A mĂ©rsĂ©kelt álláspontot kĂ©pviselĹ‘k körĂ©ben - akik a nem tĂşl sokat vagy a keveset választ jelöltĂ©k meg - az arány változatlan, 35 százalĂ©k. A korábbi 26 százalĂ©kos elutasĂtottsághoz kĂ©pest az atomellenesek aránya pedig 15 százalĂ©kra csökkent - olvashatĂł az összegzĂ©sben.
A Századvég hosszabb időtávon a változást még inkább szembetűnőnek nevezte.
PĂ©ldakĂ©nt emlĂtik, hogy hat Ă©v alatt az atomenergiát pártolĂłk Ă©s ellenzĹ‘k arányai megfordultak: mĂg 2016-ban 41 százalĂ©k utasĂtotta el Ă©s 15 százalĂ©k támogatta a technolĂłgiát, az atompártiak aránya mára 40 százalĂ©kra nĹ‘tt, az atomellenesekĂ© pedig 15 százalĂ©kra csökkent.
KitĂ©rtek arra is, hogy az uniĂłs tagállamokban továbbra is nagy eltĂ©rĂ©sek figyelhetĹ‘k meg a nukleáris energia támogatottságában, azonban a kĂĽlönbsĂ©gek - az atomenergiát elutasĂtĂł tagállamokban zajlĂł drasztikus átalakulással - folyamatosan csökkennek.
A nagyon sokat választ - a 2021-es eredményekhez hasonlóan - a 2022-es kutatásban is Csehországban (32 százalék), Bulgáriában (30 százalék) és Franciaországban (27 százalék) jelölték meg a legtöbben. A Századvég figyelemreméltó tartja, hogy a két egyértelműen támogató lehetőséget (nagyon sokat és sokat) Magyarországon kimagaslóan sokan, a lakosság több mint kétharmada (68 százaléka) választotta.
HozzátettĂ©k, hogy az atomenergia-ellenes tagállamok egy rĂ©sze továbbra is tartja a relatĂv helyzetĂ©t az országok közötti sorrendben, azonban az elutasĂtottság mĂ©rtĂ©ke egy Ă©v alatt ezekben az országokban is jelentĹ‘s mĂ©rtĂ©kben csökkent: Ausztriában 57-rĹ‘l 47 százalĂ©kra, Cipruson 41-rĹ‘l 37 százalĂ©kra, Görögországban 45-rĹ‘l 30 százalĂ©kra, Portugáliában pedig 46-rĂłl 29 százalĂ©kra.
Mint jelezték, más - korábban szélsőségesen atomellenes - tagállamok esetében pedig felzárkózás figyelhető meg az EU átlagához: Lettországban például 34 százalékról 12 százalékra csökkent a semennyit választ megjelölők aránya, amivel a tagállam a korábbi atomellenesnek tekinthető kategóriából az EU "középmezőnyébe" került.
A SzázadvĂ©g szerint a leginkább tanulságos NĂ©metország pĂ©ldája, ahol - az Ă©vtizedes atomellenes politikai kampány ellenĂ©re - hat Ă©v alatt kevesebb mint harmadára csökkent a nukleáris technolĂłgiát elutasĂtĂłk aránya, Ăgy mára a lakosság mindössze ötöde kĂ©pviseli a korábban többsĂ©gi álláspontot.
Ă–sszessĂ©gĂ©ben kijelenthetĹ‘, hogy a 2022-es adatfelvĂ©tel eredmĂ©nyei - mind a 2016-os, mind a 2021-es kutatáshoz viszonyĂtva - valamennyi tagállamban az atomenergia támogatottságának növekedĂ©sĂ©t mutatták - Ărta a SzázadvĂ©g.
Forrás: MTI