hirdetés
TechTud

Floridában genetikailag módosított szúnyogok tömegét engedik a természetbe

A floridai tisztviselők beleegyezésüket adták ahhoz, hogy mintegy 750 millió, előzőleg genetikai módosításon átesett szúnyogot engedjenek a természetbe annak érdekében, hogy a betegségeket terjesztő idegenhonos szúnyogok populációját csökkentsék – egyes környezetvédők azonban arra figyelmeztetnek, nem ismerhető pontosan, milyen hatása lesz a rovarok kiengedésének.

Floridában genetikailag módosított szúnyogok tömegét engedik a természetbe
hirdetés

A genetikailag módosított állatok szabadon engedésével azt szeretnék elérni, hogy a dengue-lázat és a zika-vírust is terjesztő egyiptomi csípőszúnyogok floridai populációját csökkentsék. Az ötletet már hosszú ideje bírálják környezetvédő szervezetek az előre megjósolhatatlan esetleges nem kívánt hatások miatt, azonban most tisztviselők engedélyt adtak a projekt megindításához – derül ki a BBC cikkéből.

Aktivisták egy része arra figyelmeztet, hogy az ökoszisztémákat károsan érintheti, ha nem kívánt „mellékhatásai” lesznek a projektnek, így például, ha kialakulnának a rovarirtószerekkel szemben ellenálló hibrid szúnyogok.

A genetikailag módosított szúnyogokat előállító vállalat ugyanakkor bizonygatja, hogy nincsen semmilyen kockázat sem az emberekre, sem a környezetre, amelyet a szúnyogok szabadon engedése magában rejtene. Több tanulmány is azt támasztja alá szerintük, hogy kockázatmentes a projekt.

Miután megkapták az engedélyt, már azt tervezik, hogy 2021-ben floridai szigeteken kiengednek szúnyogokat.

hirdetés

Az egyiptomi csípőszúnyogok (Aedes aegypti) egyebek mellett zika-vírust, dengue-lázat, chikungunya-lázat és sárgalázat is terjeszthetnek. Az embereket csak a nőstény szúnyogok csípik, mivel a vérre a peték termeléséhez van szükségük.

Éppen ezért csak hím, genetikailag módosított állatokat engednek szabadba, amelyek a vadon élő nőstényekkel párosodhatnak, ám amelyek olyan fehérjét hordoznak, aminek hatására a nőstény utódok már az ivarérett kor előtt elpusztulnak – így azoknak esélyük sem lesz sem a szaporodásra, sem pedig arra, hogy vért szívjanak.

Ilyen módon folyamatosan csökkenhet a csípőszúnyogok populációja, s remélhetőleg ritkábbá válnak a hordozott kórokozók is.

hirdetés

hirdetés

További híreink
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés