A harminc éves Thibault nevű férfi azt mondta, olyannak érezte első lépéseit az exoszkeletonban, mintha azok „az első ember a Holdon tett lépései” volnának. Noha a mozdulatok, különösképpen a járás még koránt sem voltak tökéletesek, mégis figyelemre méltó az egyelőre csupán laboratóriumi körülmények között alkalmazható „robotváz”.
A BBC szerint a kutatók a lebénult emberek életminőségének javulását várják a jövőben esetleges hasonló fejlesztésektől.
Thibault úgy képes használni a robot-vázat, hogy előzőleg műtétet hajtottak végre az agyán, aminek során kér implantátumot ültettek azokra az agyterületekre, amelyek természetes módon is a mozgásért felelősek.
Az összesen hatvannégy-hatvannégy elektróda az agyi aktivitást olvasva egy közeli számítógépnek küldi el az észlelt jeleket, amely egy alaposan kidolgozott szoftver közreműködésével a jeleket az exoszkeletonban mozdulatokká konvertálja.
Thibaultot rögzíteni kell a robotvázba, ám amikor arra gondol, hogy éppen jár, akkor egy olyan parancssorozatot közvetít a gép felé, amelynek hatására a lábait megmozdítja a külső váz. Amikor pedig a keze mozgatására összpontosít az agyával, akkor komplex mozgásokra képes a váz segítségével a térben.
Thibault néhány éve zuhant le tizenöt méteres magasságból egy éjszakai klubban, aminek hatására súlyos, bénulást okozó gerincsérülést szenvedett, és két évig kórházban is kellett maradnia. A Clinatec és a Grenoble-i Egyetem kísérletében 2017 óta vett részt, eleinte még csak virtuális karaktert irányítva, majd fokozatosan az exoszkeletonra térve át.
Elmondása szerint a kéz mozgatása okozta a nehezebb feladatot, hiszen több izom összehangolt munkájára volt szükség ahhoz, hogy megfelelő mozdulatokat legyen képes végrehajtani.