hirdetés
TechTud

Háromezer éves „cumisüvegeket” találtak

Már az őskori anyák is adhattak állati tejet gyermekeknek készült, díszes, állatformára mintázott edényekből. A kutatók szerint a megtalált kis állatmintás edények „sok szeretetről és odafigyelésről” tanúskodnak.
Szoptató anya
Meglehet, hogy a babák korábbi elválasztása vezethetett a földművelő embernél a vadászó-gyűjtögetőkhöz képest hirtelen megnövekedett születésszámhoz (Forrás: pixabay.com / Alfonso Cerezo)
hirdetés

A kutatók időszámításunk előtt 1200 körülről származó, állati tej maradványait tartalmazó kis állatmintás edényekre találtak rá, amelyeket feltételezésük szerint arra használhattak, hogy a gyerekeket azokon keresztül itassák meg a tejjel. Ezt látszik alátámasztani nemcsak a kedves kis állatos forma, de az edényeken található hosszú, vékony csücsök is, amelyből a gyerekek viszonylag könnyen szürcsölhették a tápláló tejet. 

Az Independent a Nature nevű lapban megjelent tanulmány alapján írt cikke szerint ez lehet az első bizonyítéka annak, hogy már az őskorban is ittak állati tejet a gyerekek, amikor édesanyjuk kezdte őket átszoktatni az anyatejről más táplálékra. 

hirdetés

A lapnak a kutatás vezető szerzője, egyúttal a Bristoli Egyetem kutatója, dr. Julie Dunne elmondta, hogy a figurális edények kissé misztikus, varázslatos állatokra emlékeztettek, s a készítőik kreativitásáról, illetve „játékosságáról” tanúskodtak. A kutató szerint a gondossággal készült és kedves megjelenésű figurák egyúttal arra utalnak, hogy a szülők már ekkor is igyekeztek sok szeretettel és figyelemmel elhalmozni a csemetéiket. 

A kutatók ugyanakkor megjegyezték, hogy feltételezésük szerint már jóval korábban, akár 7 ezer évvel ezelőtt is használhattak ivóedényeket az emberek, talán hasonló célokra, ám ez utóbbira még nem kerestek elegendő bizonyítékot. 

Feltételezésük szerint azáltal, hogy a nők az állati tejek használatának segítségével korábban átszoktatták a gyerekeket más táplálékokra, kiküszöbölhették, hogy az egyes nőknél a szoptatás alatt jellemző terméketlen időszak sokáig húzódjon. 

A vadászó-gyűjtögető társadalmakban nagyjából ötévente született gyermeke a nőknek, ám a földművelő embereknél már ennél sűrűbben érkeztek a csemeték, s a kutatók szerint a most talált edénykék magyarázatot jelenthetnek a „neolitikus baby boomra”. 

A kutatók összesen három, Bajorország területén talált edényt vizsgáltak, amelyek közül kettőt vaskori temetőben találtak meg, egy másikat pedig egy késő bronzkori lelet részeként fedeztek fel. Az edényeket kisgyermekek mellett találták, akik életkora az újszülöttől hat éves kor között mozgott. 

Mindhárom edényke 5-10 centiméteres, rendkívül szűk csőrrel rendelkezett, amely tökéletesen illeszkedhet egy kisgyermek szájába. Hogy mi volt az edényben, azt az állati eredetű táplálékmaradványokban található zsírsavak kémiai elemzésével állapították meg. Így kiderült, hogy két edényben kérődző (szarvasmarha, juh vagy kecske) teje volt, egyben pedig nem kérődző teje (feltehetőleg sertésé, vagy akár emberé). 


hirdetés

További híreink
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Minden Percben

Minden Percben | Mert minden perc érdekes © 2019