A 26,3 méter hosszú és 3,6 méter széles gyalogoshidat valamivel korábban ebben az évben telepítették a helyére, egy csatorna fölé. Az építményt megtervező, digitális építészettel foglalkozó egyetemi kutatóközpont (JCDA) közlése szerint a híd jellegzetes íves formáját Kína legidősebb ma is meglévő hídja, az 1400 éves Anji híd ihlette.
A Dezeenbeszámolója szerint, noha a hidat egy ősi minta alapján tervezték, valójában egy feltörekvő új technológia előfutára lehet a tervezői szerint, amelyet a jövőben vélekedésük szerint rendszeresebben alkalmaznak majd az építészetben,
„A gyalogoshíd elkészítése egy örömteli lépést jelent e technológia számára a kutatástól és fejlesztéstől a gyakorlati mérnöki alkalmazás irányába. Mindeközben annak a jele is, hogy Kína belép a 3D betonnyomtatás- és előállítás technológiájába a világ legfejlettebb szintjén”
– közölte a JCDA
A hidat egyébként 176 betonegységből állították elő két robotikás kar segítségével, összességében 450 óra leforgása alatt. Felhasználtak hozzá 68 kavicsos járólapegységet is, valamint újabb 64 elemből illesztették össze a korlátot. Valamennyi alkotóelem polietilénszálas beton és különböző adalékanyagok felhasználásával készült.
A tervezői szerint a híd sokkal olcsóbban készült el, mintha hagyományos eljárásokat alkalmaztak volna a készítéséhez. Egészen pontosan a JCDA szerint egy hasonló méretű hagyományos híd költségeinek pusztán háromnegyedéért sikerült kivitelezniük a maguk 3D nyomtatott építményét, köszönhetően részben annak, hogy állványozással sem kellett bajlódniuk.
A hídra szereltek egy megfigyelő rendszert is, amely azt mutathatja majd meg, hogy az idő teltével milyen változáson megy keresztül a beton, majd az így nyert információt a jövőben felhasználhatják az újabb projektek fejlesztéséhez is.
Az építészetben egyre nagyobb teret nyer a 3D nyomtatás felhasználása, tavaly például a Holland Dizájnhéten egy háromdimenziós nyomtatással készült hidat mutattak be, míg az amerikai hadsereg hasonló technológiával nyomtatna barakkokat a különböző helyszíneken.