Érdemes-e házi készítésű maszkokkal „védekezni” a koronavírus ellen?A WHO oldalán a további hasznos és fontos információk mellett arról is tájékoztatást kapunk, hogy mikor, és hogyan használjuk az arcmaszkokat.
Itt azt írják, hogy aki egészséges, annak csak akkor kell maszkot viselnie, amennyiben egy feltehetőleg a 2019-nCoV-fertőzésben szenvedő személyről gondoskodik.
Aki ellenben bármilyen légzőszervi tünetet észlel magán – így például köhög, tüsszög –, annak javasolt a maszk viselése.
Fontos azonban, hogy önmagában a maszk nem nyújt hatékony védelmet, hiszen rendkívül fontos a higiéniai szabályok betartása, mindenek előtt pedig a gyakori, alkoholbázisú kézfertőtlenítőkkel vagy szappannal és vízzel történő alapos kézmosás.
Ráadásul nem elég csak viselni a maszkot, hanem nagyon fontos tudni azt is, hogy miként is viselhetőek ezek úgy, hogy valóban hasznunkra váljanak, s hogy miként szabadulhatunk meg a már használt maszkoktól úgy, hogy azok ne jelentsenek kockázatot mások egészségére.
A használathoz az alábbi útmutatást adták:
- A maszk felhelyezése előtt mossunk kezet alaposan (szappannal), vagy használjunk alkoholos kézfertőtlenítőt!
- Fedjük le az orr és száj körüli részt külön ügyelve arra, hogy ne maradjanak hézagok az arc és a maszk között.
- Lehetőleg ne érjünk kézzel a maszkhoz, amíg viseljük azt, s ha mégis így tennénk, ismét csak a kézmosásos/kézfertőtlenítéses fázisnak kell következnie.
- Mihelyst úgy érezzük, hogy nedves lett az éppen használatos eldobható arcmaszk, cseréljük le, s ne használjuk újabb alkalommal később sem.
- A levételénél fontos, hogy hátulról, az első, szűrős rész érintése nélkül, a tartó madzagok vagy gumik lehúzásával vegyük le a maszkot, majd egy zárt kukába helyezzük azt.
- A maszk levételét követően ne feledkezzünk meg a kézmosásról- vagy fertőtlenítésről.
Ideális esetben tehát így működik az arcmaszkok használata, azonban felmerülhet a kérdés, hogy mi a helyzet, amennyiben éppen nem tudunk beszerezni orvosi/egészségügyi arcmaszkot egyik gyógyszertárban vagy webáruházon keresztül sem?
Itt – és csakis itt – jöhet képbe a házilag készített arcmaszkok kérdése. Abban viszonylag nagy az egyetértés, hogy amíg erre van mód, a házi készítésű arcmaszkok kerülendőek a járványok esetén, s helyettük egészségügyi arcmaszkot kell használni. Azt illetően azonban már inkább megoszlanak a vélemények, hogy mi a helyzet akkor, ha éppen nincs beszerezhető orvosi arcmaszk – vagyis, jobb, vagy rosszabb-e a semminél a házi készítésű arcmaszk?
A Men’s Health portál cikkében szakértőket kérdezett meg, és elég lehangoló értékelést kapott a házilag barkácsolt arcmaszkokról. Összegezve azt ajánlják, hogy még ha nincs is elérhető orvosi arcmaszk, házi készítésűekkel jobb nem próbálkozni, mivel azok – „köszönhetően” annak, hogy általában nem képesek optimálisan illeszkedni az arcra – nem képesek hatékony védelmet nyújtani sem a vírus továbbadása, sem annak elkapása ellen. (Bár a vírus elkapása ellen vitatott, hogy akár a „hivatalos” arcmaszkok is nyújtanának védelmet). A szakértők ráadásul azzal érvelnek, hogy mivel a házilag készített maszkot viselő egyén egyfajta „hamis biztonságérzettel” rendelkezhet, ezért lehet, hogy nem figyel annyira, és gyakrabban ér hozzá az arcához, amivel a kórokozókat mintegy közelebb segítheti az arcához. Persze, mint fentebb is olvashattuk, még az orvosi arcmaszkok viselése esetén is ügyelni kell rá, hogy ne érintsük az arcunkat, tehát ez az érv talán annyira nem is nyomós, ha valakiben tudatosul, hogy önmagában az arcmaszkja nem nyújt védelmet a további higiéniai elővigyázatosság nélkül.
Valamivel kevésbé lehangoló eredményre jutott – igaz, azt meg kell jegyezni, az akkor még nem is azonosított új koronavírus-törzstől teljesen függetlenül – egy 2013-mas, a PubMed oldalon kivonatolt tanulmány, amely az influenza-járvány összefüggéseiben vizsgálta a házilag készített arcmaszkok hasznosságát, vagy éppen „haszontalanságát”. Ez egy kis mintán (21 fő) végzett kutatás volt, amelyben az önkéntesek egy része pamut pólóból, házilag készített arcmaszkot viselt, míg a fennmaradó részük gyárilag készült orvosi arcmaszkot, vagy semmit sem hordott. A megfigyelés szerint a házi készítésű maszkok ugyan a „semmihez képest” jelentős mennyiségű mikroorganizmust voltak képesek kiszűrni, de még így is csak nagyjából a gyárilag készült maszkokra jellemző teljesítmény harmadát nyújtották. A konklúzió tehát az volt, hogy csakis olyan esetben lehet ajánlani a házi készítésű maszkok használatát, amennyiben nincs mód egészségügyi arcmaszk használatára. (A kutatás során csak a terjedés megállítását vizsgálták, így arra vonatkozóan, hogy mennyire védhetnek jobban, vagy kevésbé a házi maszkok, mint azok, amelyeket egészségügyi célzattal gyártanak, nem igazán tudhatunk meg többet. Ugyancsak említésre érdemes, hogy az ilyen kis mintán végzett kutatásokat nem minden esetben tekinthetjük tökéletesen pontosnak, hiszen általánosságban véve minél kisebb a minta, annál nagyobb eséllyel fordulhatnak elő a véletlen okozta „torzulások” az eredményeket tekintve).
Témába vág, hogy a Reuters március 12-ei cikke szerint Thaiföldön a helyi egészségügyi hatóság az embereknek a jelentkező hiány miatt azt javasolta, hogy amennyiben nincs más választásuk, úgy készítsenek maguknak vászonanyagból arcmaszkot a koronavírus terjedésének fékezése érdekében. Panpimon Wipulakorn, az ország egészségügyi minisztériumának vezetője azt mondta, hogy a ruhaanyagból készült maszkok is segíthetnek megelőzni azt, hogy a köhögéssel és tüsszentéssel érkező cseppeket szűrjék, ezáltal csökkentve a vírus elkapásának kockázatát. Elmondása szerint ezek a cseppek nagyjából öt mikron méretűek átlagosan, és megfigyeléseik szerint a legtöbb olyan maszk, amelyet ruhaanyagból készítettek, az egy mikronnál nagyobb cseppek ellen védelmet nyújthat. A tisztviselő maga is megmutatta egy videón keresztül az embereknek, hogyan készíthetnek otthon ilyen maszkokat, valamint országszerte afféle „tanfolyamokat”, workshopokat tartanak, amelyeken a maszkkészítés fortélyaiba vezetik be a lakosságot. Az irányadó elv itt is az, hogy a házi készítésű maszk is jobb, mint a semmi, tehát a helyzetet a készlethiány idézte elő, nem pedig az, hogy esetleg teljességgel pótolhatóak volnának az egészségügyi arcmaszkok.
Ha tehát mégis arra kerülne a sor, miként lássunk neki a házi készítésű arcmaszk elkészítésének? (Csak ismételni lehet: ez az opció akkor lehet megoldás, ha nincs mód arcmaszkot beszerezni…!)
Mindenek előtt, lehetőleg hanyagoljuk az olyan anyagokat, mint a WC-papír, amelyet egyébként egyes videókban is ajánlanak az eldobható maszkok készítéséhez.
A Thaiföldön is javasolt, valamint a fentebb is említett kutatásban vizsgált maszkok készítéséhez sűrű szövésű anyagra van szükség, amelybe érdemes nemszőtt kelmét is helyezni, mintegy „szűrőnek”. Az ilyen maszkokat többször is lehet használni kellően biztonságos mosást követően, de természetesen ezek ideiglenes tárolása, le- és felvétele, valamint tisztítása is kellő körültekintést igényel.
Érdekes információval szolgál cikkében az Mfor.hu is, ahol azt írják, hogy a tea- vagy kávégépekhez használható papírfilter, vagy még szerencsésebb esetben a porszívók porzsákja ideális megoldást jelenthet akkor, amikor valakinek nincs más lehetősége, mint otthon elkészítenie a maszkját, hiszen ezek a kórokozók viszonylag nagy százalékát képesek kiszűrni. Ezek közül azonban a papírfilterek inkább csak amolyan eldobható maszkhoz lehetnek alkalmasak, hiszen hamar kopnak, roncsolódnak.
A megfelelő anyag kiválasztása után érdemes lehet olyan videók után böngészni, amelyekben bemutatják, miként készíthető el egy jól illeszkedő, igényes arcmaszk, hiszen nyilván valóan egy szedett-vedett, az arctól több helyen is elálló maszk jóval kevésbé lesz hatékony, mint egy olyan, amely valóban szépen és pontosan illeszkedik. Az alábbi videóban például némi betekintést nyerhetünk abba, hogyan készülhet el házilag egy igényesebb, jól illeszkedő (igaz, nem kifejezetten e célra tervezett) arcmaszk.
